A legnagyobb konyhai találmányok közül a konzerv és az alufólia történetét már letudtuk, most itt az idő, hogy kiderüljön, mitől lesz könnyű és levegős a süti.
Ükanyáink vasárnap hajnalban az unokára várva a liszt, tojás és vaj mellé nem a csinos kis sütőporos zacskójukat pakolták a pultra, hanem egy adag szódabikarbónát citrommal. A savas lé segítette ugyanis, hogy a nedves tésztában a szódabikarbónából szén-dioxid szabaduljon fel, amitől a süti nagy és levegős, az unoka pedig boldog lett.
Ősünknek azonban csupán addig kellett az ókori egyiptomiak által is használt por mellé a citrom (vagy ecet, esetleg író), amíg 1846-ban két New York-i pék ki nem dolgozta a térfogatnövelő por receptjét. John Dwight és Austin Church találmányát egy német gyógyszerész, Dr. August Oetker fejlesztette tovább, aki 1903. szeptember 21-én rukkolt elő a sütőporral. Mivel Dr. Oetkernek nemcsak a terméke, de a piaci stratégiája is különleges volt (találmányát receptekkel reklámozta az újságokban), öt éven belül jól menő vállalkozása már külföldről is kapott megrendeléseket. Egyébként a Dr. Oetker a maga 7, 03 milliárd eurós forgalmával (2005-ös adat) ma is a világ egyik legnagyobb családi vállalkozása.
Az Oetker termékek Magyarországon is népszerűek voltak, egészen addig, amíg Váncza József 1925-ben elő nem rukkolt a Váncza sütő-krémporral. Tudja, "haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral!". A miskolci gyógyszerész a családi patikában rendszeresen kísérletezett, például puding- és parféporokkal, vaníliás és citromos cukrokkal, tápszerekkel és leveskockákkal. Váncza üzeme az 1948-as államosításig gyártotta termékeit Budapest VIII. kerületében.
A hagyományos módszerhez képest a sütőporral könnyebben és hatékonyabban keletkeznek a buborékok a sütiben. A sütőpor ugyanis szódabikarbóna (nátrium-hidrogénkarbonát), keményítő (kukorica, burgonya) és különböző savhordozók (foszforsav savanyú sója vagy a dinátrium-dihidrogén-difoszfát) elegyéből áll. A keményítő feladata, hogy felszívja a nedvességet, késleltesse a széndioxid felszabadulást és a por térfogatának növelésével könnyebbé tegye a pontos adagolást. A savhordozók egyik fajtája már szobahőmérsékleten reakcióba lép a szódabikarbónával, a másik fajtája pedig csak hő hatására aktiválódik, tehát ezek aránya irányítja a térfogat-növekedés időpontját. A legtöbb sütőporban mindkét típus megtalálható, így a süti kétszeresen indul kelésnek.
A sütőpor adagolása egyszerű, negyed kiló liszthez körülbelül egy teáskanálra van szükség. Ha a sütinkben író, citrom vagy joghurt van, akkor jobb sütőpor helyett szódabikarbónát használni, hogy elkerüljük a kellemetlen mellékízeket. Érdemes figyelni, hogy ne süssük túl magas hőfokon a sütit, mert a nagy meleg idővel csökkenti a sütőpor hatékonyságát. A zacskóra nyomtatott lejárati dátumot sem árt figyelni, bár könnyen eldönthetjük, jó-e a por, ha egy kis kanálnyit egy pohár meleg vízbe szórunk. Ha az lelkesen pezsegni kezd, a sütőporunk még működik, ha nem, még mindig használhatjuk az ükanyai módszert.
