Hogy mi a Zamat?

Kötetlen gasztroügyi kultúratúrás, recept és kritika nélkül.
Hitvallás. Vagy mi az ördög.

Hír tapas

Nincs megjeleníthető elem

Tény tapas

A teacserje több száz évig is elélhet. Életének harmadik évében hoz először szüretelhető leveleket, és a következő ötven évben termékeny marad. (D. Joachim, A. Schloss: The Science of good food, 2008)

Friss topikok

Creative Commons Licenc

Régen a jég, ma a gőz hűti a kosztot

2010.04.03. 10:00 Sákovics Diana

Késő lett. A mosatlan halmot holnapra hagyom, a paradicsomos pasta maradványait álmosan a jénaiba kotrom. Mamusz, pulcsi, kabát, jénai, és már csoszogok is ki a veremhez. Az elrugdosott palló alól megcsap a jég hidege.



Szürreális péntek esti program? Pedig száz éve még nem sok választásuk volt őseinknek, ha meg akarták védeni ételüket a baktériumoktól, gombáktól meg az avasodástól. Persze próbálkoztak mindennel. Sóztak, cukroztak, földbe temettek, később meg konzervet ettek, de a legnépszerűbb tartósítási eljárás mégis a hűtés volt. Már az ókori kínaiak, görögök, rómaiak és a perzsák is hatalmas jégszüreteket csaptak, és barlangokban, szalmával bélelt vájatokban vagy jól szigetelt, vastag falú épületekben tartották a télen összehordott jeget. Aztán megmentett minket a hűtőszekrény. 



Mondjuk a masina útja nem volt könnyű. Az első mesterséges hűtési eljárást egy skót, William Cullen demonstrálta a XVIII. század közepén. A tudós étert és vákuumot használt a kísérletéhez, ami, bár remekül sikerült, nem kavart túl nagy port. Bezzeg 1835-ben, amikor Perkins szabadalmaztatta az eljárást! Az ő módszerük ma már nem túl népszerű, szemben a kompressziós megoldással, amit valamivel később, 1856-ban, egy Skóciából Ausztráliába szakadt újságíró, James Harrison talált ki. A jéggyártást és a légkondi ősét pedig néhány évvel korábban már megálmodta egy amerikai. Pechére ez akkor még nem hatotta meg a népet. 

Az ipar viszont lelkesen lecsapott az új hűtési eljárásokra, élelmiszerraktárak létesültek, a vonatok vígan szállították a gyümölcsöt a hűtőkocsiban, és Új Zélandról Nagy Britanniába is megindult az első fagyasztott bárányszállítmány. A korai hűtők gyakran mérgező gázokkal működtek, így a négynapos csirkecombra áhítozó háziasszonynak nemcsak a pénze, de a biztonsága is hiányzott a hűtővásárláshoz. Negyven évvel az ipari hűtők megjelenése után, 1913-ban piacra dobták az első háztartási hűtőt, de Amerikában csak a harmincas években, az akkor még veszélytelennek hitt freon mint hűtőközeg felfedezése után kezdett terjedni. Akkor már nem is került két autó árába. A megjelenésétől fogva a hűtőszekrény persze egyre népszerűbb lett, így a harmincas évek közepére az amerikai háztartások hatvan százalékában már működött a masina. Mi, európaiak nem voltunk ilyen mázlisták. A britek csak a hetvenes évekre érték el a tengerentúli arányt, és a magyarok sem járhattak sokkal jobban. Nálunk 1970-ben adták el az egymilliomodik Lehel-hűtőt.

Ez mind csodás, de hogy az ördögbe marad hidegen az ételünk? A legtöbb hűtő a gőzkompressziós dobozok családjába tartozik, vagyis úgy csökkenti a zárt tér hőmérsékletét, hogy hőt von el belőle, amit máshol - a dobozon kívül - lead. Ehhez először is kell egy hűtőközeg, ami hozza-viszi a leadni való hőt. Kezdetben ammóniát használtak, később jött a propán, a kén-dioxid, majd a freon. Ezzel boldog is lett volna a világ, hiszen nem gyúlékony, az előzőeknél kevésbé mérgező, de sajnos, ahogy a hetvenes években kiderült, a klórtartalma károsítja az ózonréteget. Azóta a világ igyekszik minél kevesebb klórtartalmú freonszerűséget pakolni a hűtőkbe.

A hűtőközeg megvan, már csak az kell, hogy gőzformában a kompresszorba lépjen, ami jól összenyomja, amitől a hőmérséklete a szobahőnél magasabb lesz, aztán mehet is a kondenzátorba. Tudja, ez az a poros csőrendszer a hűtő hátában. A kondenzátorban aztán a forró gőz lehűlve folyadék lesz, közben pedig az imént szerzett hőt leadja a konyhánknak. Nem véletlenül olyan meleg a hűtő háta. A hátsó kis csövekben kicsit lehűlő folyadékunk ezután egy szűk lyukhoz érkezik, ezen keresztülfurakodik. A lyukacska túloldalán nagyon alacsony a nyomás, mert arról az oldalról szívja kifelé a gőzt a kompresszor. A lyukacskán átjutva a tér hirtelen kitágul, a nyomás meg leesik, amitől az addig folyékony hűtőközeg hirtelen elpárolog, amitől nagyon hideg lesz, hidegebb, mint a hűtőszekrény belsejében, így attól vígan el tudja szipkázni a meleget, és így biztosítja, hogy odabenn hideg maradjon. A hideg gőzünk pedig már mehet is újra a kompresszorba, ahol a nyomástól újra felmelegszik, a kondenzátorban újra leadja a hőt, majd a lyukon átkelve ismét elpárolog és elveszi a fridzsider melegét. Azért szerencsére a hűtő használata ennél eggyel egyszerűbb.
 

87 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zamat.blog.hu/api/trackback/id/tr1001891346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

daniferi 2010.04.03. 10:30:10

Épp a kezemben tartok egy 1930-as kiadású National Geographic Magazine-t. Bár nem két autó ára, de borsos volt akkor is. A General Electric teljes oldalas hirdetésben reklámozza a hűtőt, alig $215 az ára. Összehasonlításként: egy 11 napos Karib-szigeteki körutazás $150, egy 25 napos Alaszkai kirándulás pedig $300-ba került.

hidrogén · http://hidrogen.blog.hu 2010.04.03. 11:49:38

És az egyetlen eszköz ami egynél nagyobb hatásfokkal rendelkezik a mai magyar átlag háztartásokban.

xfm 2010.04.03. 11:52:52

Nagy, ipari méretű hűtőházakban még ma is ammóniát használhak hűtőközegnek, volt is nagy rémület, mikor ?1-2? éve a dunakeszi hűtőházban szökött a cucc. Viszont nemrég olvastam valahol, hogy az egyik (ha nem a legjobb) hűtőközeg a CO2. Miért nem szivattyúzzuk a hűtőinkbe? :)

Zak 2010.04.03. 12:01:16

@hidrogén: sajnos nem egynél nagyobb, bárcsak úgy lenne.

A80 2010.04.03. 12:08:51

Egy korszerű hűtőgép egységnyi áramból három egység hőt szivattyúzik, innen nézve 300% a hatásfoka, ezért például fűtésre is használhatóak a megfelelő klímák. (csak pont a legnagyobb hidegben leáll a folyamat, mivel kifagy a levegőből a pára a kültéri egységre)

hidrogén · http://hidrogen.blog.hu 2010.04.03. 12:26:42

@A80: köszi :)

Zak tehát így is van.

georg 48 2010.04.03. 12:39:23

Azt a!!!!!!
Én sokáig azért nem vettem hütőt, mert nem hittem el, ha becsukjuk az ajtót, elalszik a villany!

belekotty 2010.04.03. 12:49:33

@hidrogén: Az nem hatásfok, hanem jósági fok. Kb első-másodéves termodinamika egy rendes egyetemen.

Today05 2010.04.03. 13:03:49

@belekotty: egy rendes MŰSZAKI egyetemen, - fogalmazz szabatosan, ha már kijavítasz másokat :D, nem mindenki mérnök, és vannak rendes egyetemek, ahol ilyet nem tanítanak. de legalább azt már tudjuk, hogy te egy igazán rendes egyetemre jártál:)

amúgy tényleg jó lenne ha lennének 1 nél nagyobb hatásfokkal működő eszközeink, csak nagyobb sci-fi mint a semmit el nem lopó politikus :D

lurk (törölt) 2010.04.03. 13:11:57

"Épp a kezemben tartok egy 1930-as kiadású National Geographic Magazine-t."

Csak igy veletlenul a kezedbe akadt otthon? :)

Ssipak 2010.04.03. 13:21:50

@lurk: a legjobb emberrel is megesik

daniferi 2010.04.03. 13:36:57

@lurk: Hát nem véletlenül, hanem akarattal vettem meg még réges régen, de véletlenül pont most olvasgattam :)

reality check 2010.04.03. 13:38:24

A hűtők tervezését ott rontották el alapjaiban, hogy oldalirányba nyílik az ajtó. Így minden alkalommal amikor kiveszünk vagy berakunk valamit, akkor kifolyik a hideg levegő, tehát folyamatosan pazaroljuk az energiát.

Az energiatakarékos megoldás az lenne, ha felülről nyílna a hűtő, mint a fagyasztóládák, így a nehéz hideg levegő nem folyna ki. Ezzel kb. tizedannyi lenne a fogyasztás, legalábbis egy ausztrál fickó 90% energiát spórolt meg azzal, hogy egy felülről nyitható fagyasztóládát alakított át egy termosztát segítségével hűtővé.

a Figyelööö 2010.04.03. 14:49:44

Véletlenül most olvasom az 1856-os
"A bárányok utaznak" hűtött - vonatos kiadását.

Sadist 2010.04.03. 14:52:26

@Today05: Nem kell ehhez egyetem, mert már középiskolai fizika órán is elhangzik, hogy 1-nél nagyobb hatásfok (jelenlegi ismereteink szerint) nem lehetséges.

KR_ 2010.04.03. 14:52:40

@reality check:

Már bocsánat de ez hülyeség...
1000l levegő kb 1300g, hőkapacitása ~1J/g/K

Tehát ha a 200 literes hűtőben a levegő lecserélődik teljesen (8'C bent 28'C kint), akkor 200*1300/1000*20*1== 5200J energia veszik el...
Ezt ugye 1Kw teljesítmény 5,2Sec alatt teljesíti, vagyis, hatásfokot meg jóságot nem számítva, vagyis kb ~700 szor kinyithatjuk a hűtönket hogy 1KWh energiát pazaroljunk, ami ugye ~50Ft.

Csodálkozom hogy nem egy britttudós állt elő ezzel :DDD

A lényeg hogy a levegőnek nincs hőkapacitása (minimális), ezért használjuk akár szigetelésre is (dupla ablaküveg régen...), és ezért melegszik fel 2 perc alatt a szoba amikor télen -15'C-ben teljesen kiszellőztetsz...

-----
Bájdövéj, a hátosfok definíciója az hogy a hasznos(ult) energia osztva a befektetett enerigia. Hasznos energia ebben az esetben a hő amit nyerünk. Ebből a szempontból a hatásfok nagyobb is lehet mint egy.
Természetesen ha ezt a tágabb környezetre vetítjük akkor ott már más a képlet, tehát ettől még nem örökmozgó...

georg 48 2010.04.03. 14:57:26

@reality check:
Figyu!Fektesd
a hátuljára!!!

Sadist 2010.04.03. 14:59:48

@xfm: Erről a CO2 a legjobb hűtőközeg dologról még nem igen hallottam. Van hozzá link?

Sadist 2010.04.03. 15:02:25

@georg 48: Ja, az aztán jót fog tenni neki :D A hűtőket még szállítani is állítva szokták, tilos döntögetni.

georg 48 2010.04.03. 15:03:09

Akarjátok, hogy leírjam a régi, jeges hütö működési elvét? Nem? Akkor jó!

A legjobb az volt, amikor jött a jeges Anyum leküldott egy vödörrel jégért és én kunyeráltam a jegestől apró jégdarabokat. Hazáig nyalogattam!
A feront már nem lehet nyalogatni!

nyekk 2010.04.03. 15:11:12

@georg 48: Én tudok ajánlani nyalogatni valót...:-) (Bocs...!)

Russell44 2010.04.03. 15:40:22

@KR_: hűtőberendezéseknél C.O.P.-t vizsgálunk (coefficient of performance), mi az elvont hőteljesítmény és a kompresszor által leadott munka hányadosa. A hasznos teljesítmény nem a hő amit nyerünk, hanem amit elvonunk. A hő amit "nyerünk" az az elvont hő és a kompresszor által végzett munka összege.

ergerberger 2010.04.03. 16:17:02

Aki szerint a hűtő 1-nél nagyobb hatásfokkal működik, az akkora paraszt, hogy le kéne fagyasztani a jövő számára.

georg 48 2010.04.03. 16:26:32

@nyekk:
OK! Nem lehetett kihagyni!

Megköszönöd az italt,hazamész, kivered 2010.04.03. 16:35:26

Egyszer voltunk egy haverunknál Angliában, oszt reggel kerestük a hűtőt. Mondta, hogy neki nincs ilyen, mert alatta van a bolt és minden nap onnan vásárol annyit, amennyi kell.

xfm 2010.04.03. 16:46:18

@Sadist: www.r744.com/
www.r744.com/faq.php

@georg 48: gondolom felétek akkor nem szárazjeget hordott a jegesember ;)

SzekelyG 2010.04.03. 18:10:27

@KR_:

éppen ezért nem is a hatásfok a megfelelő szó, főleg, hogy a definíciójából is következik, hogy nem lehet nagyobb, mint 1.

A keresett kifejezés a jósági fok.
A termodinamikai folyamat, amivel a hűtő is hűt, az a Carnot-kör, és ennek a ciklusnak az _elvi_ maximális jósági foka 7, ha jól emlékszem.

SzekelyG 2010.04.03. 18:19:09

@reality check:

De ennél sokkal egyszerűbb lenne takaréksokodni, ha a szokásos néhány centi PS hőszigetelés helyett mondjuk 20 centi lenne a hőszig, vagy akár vákuum-szigetelésű lenne, és a külső burkolat meg spéci űrtechnikás magas reflexiójú csodaanyaggal lenne lekenve a sima fehér festék helyett, ami különösen a hosszú infárt veri vissza, és ha a kondenzátor nem a hűt mögé lenne beszorítva a falhoz, hanem mondjuk ki lenne vezetve a házból is...

Csak egy olyan hűtő, ami két méter széles, a fele kilóg a házból és tizenhárom millió forintba kerül, még annál is sokka kevésbé praktikus, mintha csak simán felfelé nyílna a az ajtaja.

Egyébként ahogy már előttem is írták, a kiömlő hideg levegőből származó veszteség nem igazán tétel...

reality check 2010.04.03. 20:21:12

@KR_: Nos, a fickó kipróbálta, lemérte. A felülnyitós, fagyasztóládából átalakított hűtőjével tizedannyi energiát fogyasztott, mint a hagyományossal.

Mindezt azért csinálta, mert alternatív energiaforrást használt (szél/nap), és teljesen le akarta minimalizálni az összes fogyasztást a lakásban. A legtöbbet a hűtője fogyasztott, így ezzel a módszerrel a fogyasztást napi 0.1 kWh-ra csökkentette, napi 1 kWh-ról. Nézd meg magad:

mtbest.net/chest_fridge.html
mtbest.net/chest_fridge_1.pdf

Egyébként ha belegondolsz, ez logikus, mert csomószor bekapcsol a hűtő, miután kiveszel valamit és becsukod. Ami annak a jele, hogy "kiment a hideg", tehát újra le kell hűtenie a levegőt. Vagyis feleslegesen pazaroltál energiát. Most lehet, hogy ez csak 1 forint, de ha 1000x kinyitod, az már 1000 forint. És ha naponta 30x kinyitod (ami reális), akkor az havonta egy ezres.

Ha minden háztartásban ilyen hűtő lenne, kevesebb erőműre lenne szükség a világban. Igazából csak energiatakarékossággal áltatjuk magunkat amikor A osztályú hűtőt veszünk, de valójában nagyon pazarlóan hűtünk.

A fagyasztóládás hűtő további előnye, hogy sokkal tovább megmaradnak benne az ételek. Ugyanis amikor kinyitod az oldalajtós hűtőt, akkor kicsit felmelegszik a levegő (így az ételek is), így hamarabb romlanak. Tehát az oldalajtós hűtő koncepciója alapjaiban rossz úgy, ahogy van.

Szóval ha valaki hülyeséget írt, akkor az Te vagy, még ha logikusnak is tűnt. A valódi helyzet az, hogy nagyon elcseszett a hűtőszekrények koncepciója.

@SzekelyG: felül nyitható hűtőt egyáltalán nem bonyolult csinálni. Konkrétan készen lehet hozzá direkt erre a célra készült termosztátot kapni, amivel fagyasztóládát hűtővé alakíthatsz. Asszem 65 dollár, nem is drága.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.04.03. 20:22:56

@daniferi:

Akarattal?! Nem szándékosan?

:-)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.04.03. 20:27:23

@reality check:

"...naponta 30x kinyitod (ami reális)"

Naponta harmincszor kinyitod a hűtőszekrényt?! Akkor velem valami nincs rendben, mert én maximum tízszer...

Nyáron persze a sör miatt összejön a húsz is...

magyar bucó 2010.04.03. 20:35:59

@reality check: Valószínűleg a fagyasztóládának gyárilag sokkal jobb a hőszigetelése, mint a normál hűtőnek.

reality check 2010.04.03. 21:22:06

@tiboru: Kinyitod tízszer, meg a csajod is kinyitja tízszer, meg a gyereked is kinyitja tízszer, az már naponta 30. Nyáron a sör miatt ugye 60 :)

@magyar bucó: ez is közrejátszhat, nem tudom. De ez is csak azt igazolná, hogy a hűtőszekrények pazarlóak.

Greenman-in-greensuit 2010.04.03. 21:28:12

@ ergerberger: aki akkora paraszt mint ergenberger azt össze kéne hozni vele, de erre nincs esély.

magyar bucó 2010.04.03. 21:43:21

@reality check: Kétszeres deltaT-re érdemes jobb hőszigetelést tenni. Az sem ingyen van, helyet is foglal.

KR_ 2010.04.03. 21:47:47

@reality check:

Gondolkozzunk már egy kicsit...

A fagyóban nem azért marad meg a kaja tovább mert felül nyílik így nem éri "meleg" levegő, hanem azért mert -18'C vagy még kevesebb van benne, és a fagy tartósít...
A meleg levegő ami olyankor bele megy az kb egymilliószor kevesebb energiát "szállít" mint amit mondjuk 50kg nyers hús ami a fagyóládábanban van... a beáramló levegő kb 2 sec alatt lehül teljesen, ezért nehéz egyből visszanyitni a fagyót...

A fenti képlet középiskolás tananyag, de lehet hogy ált.sulis, de a wiki-n is megtalálható...
Amúgy nem azt mondtam hogy nem lehet spórolni azzal hogy fent nyilik a hűtő, vagy hogy nem lehetne hatásosabbat csinálni, csak azt hogy nem a kiáramló levegő okozza a veszteség számottevő részét, hanem a folyamatosan 24/7-es "szivárgó" hő, mivel hogy nincs tökéletes hőszigetelés...

De ha neked úgy jó, fordítsd el a hűtődet :DDD

wagabound 2010.04.03. 21:54:15

Én a hátára fektettem a hűtőgépet, de nem jött be a dolog. Először is, minden egymásra borult, aztán amikor ki akartam belőle venni valamit, beleestem...

SzekelyG 2010.04.03. 22:12:20

@reality check:

A fagyasztóládának alapból sokkal vastagabb hőszigetelése, így nem lehet összehasonlítani egy álló hűtővel.

Egy álló hűtőnek kb 60×60as az alapterülete, és előtte még kell valamennyi manipulációs tér, és a tetejére/ alá tudok még tenni szekrényt, az egész megeszik kb 1 négyzetmétert

Egy hasonló kapacitású ládának kb háromszor ekkora helyigénye, és nem tudok al/fölé pakolni semmit. Tehát plusz két négyzetmétert fel kell áldozonom.
Egy négyzetméternyi lakás ára kb 200-300-(500)ezer forint és és a rezsije kb havi 200-400 forint.

Innen nézve van félmillió, vagy akár egymillió forintért egy olyan hűtőm, ami évente megspórol nekem tízezer forintot, és kurva kényelmetlen használni.

Szerintem ez kibaszottul luxus, és nem környezetvédelem.

ráadásul ha valaki elkölt egymillió forintot, mindegy, hogy mire, egymillióért fogyasztott, akkor azzal pontosan egymillió forint értékben pörgette meg a gazdaságot, az ipart, tehát pontosan ezzel arányosan terhelte meg a környezetét.

Kurvára nem zöld dolog ötévente megvenni egy hibrid autót tízmillió forintért.
Ennél körülbelül százszor zöldebb az az öreg papa, aki huszonöt éve ugyanazt a skoda 120L-t hajtja.

reality check 2010.04.03. 22:13:49

KR_: A megfigyelés az volt, hogy a hûtõként használt, termosztáttal kb. 4 fokon tartott, felül nyíló fagyasztóban maradnak meg tovább az ételek, összehasonlítva az ugyanolyan hõmérsékletre beállított oldalajtós fagyasztóval (-18 fokos, hagyományos fagyasztóról szó sem volt). A "fagyasztóládás hûtõ" kifejezés alatt a hûtõnek átalakított, 4 fokos fagyasztóládát értettem, ezt félreérthetted.

Azt értem hogy a fenti képlet középsulis tananyag, én is számoltam ilyeneket akkoriban. De nem lehet, hogy valami mégis kimarad a gondolatmenetbõl? Ugyanis valaki megépítette, kipróbálta, és azt találta, hogy 90% energiát megspórolt a módszerrel, ellenben tovább elállnak az ételek, és sokkal ritkábban hût, tehát jóval csendesebb is. Szerinted akkor mi lehet a jelenség magyarázata? Ha 90%-kkal hatékonyabb hûtõt is lehetne csinálni, szerinted miért nem ilyeneket gyártanak, használnak?

reality check 2010.04.03. 22:21:54

@SzekelyG: Te mégis melyik bolygón élsz? Ezen a bolygón ugyanis lehet kapni kis alapterületû fagyasztóládát is, itt van például a Zanussi ZFC-102, 55x59cm:

www.ebolt.hu/product96345_category133-Zanussi_ZFC_102_fagyasztolada.html

Innentõl kezdve a hozzászólásod nagyjából értelmét veszti.

reality check 2010.04.03. 22:53:09

@SzekelyG: A kényelemhez még egy gondolat - természetesen a felül nyitható hűtő használata valamivel körülményesebb, de milyen elvi akadályát látod annak, hogy szögletes rekeszek ("polcok") legyenek benne, amiket egy sínen egyesével lehesen emelni felfele? Így gyakorlatilag ugyanúgy "polcok" lennének, mint a hagyományos hűtőszekrényben, amelyeket felfele lehet kiemelni. Ha ezeket külön lehetne kihúzni, akkor még csak a teljes súlyt sem kell egyszerre emelned, hanem mindig csak azokat a polcokat emeled ki egyesével, amelyek kellenek. Nyilván valamivel körüményesebb, de a rekeszeket kihúzva ugyanúgy polcaid lennének, és megoldottad hogy oldalra ne follyon ki a hideg. Látsz valami elvi akadályt ennek megvalósításában?

egy hang a hátsó sorból 2010.04.03. 22:58:02

@A80: En pedig egysegnyi kialvaltansagbol csinalok harom egysegnyi szoftvert... Semmi ertelme annak amit leirtal. Egymassal ossze nem hasonlithato fogalmakat hasonlitasz ossze szamszeruleg.

A80 2010.04.04. 00:12:55

Köszönöm a reakcióitokat.

Felhívnám a figyelmeteket, hogy a kazánosok is hirdetnek 110%-os hatásfokú kazánt, és meg is adják a módszertant. "A kazánok hatásfokának számítása történhet az
Alacsony Hőátadási Érték (LHV) alapján,
mely módszert főként Európában alkalmazzák."

Valaki tud normális leírást adni, hogy hogyan kell hatásfokot számolni?

Tisztában vagyok azzal, hogy a hatásfok nem lehet 100% feletti, de ez a teljes rendszerre vonatkozik tudomásom szerint, egy részrendszer, mint hűtőszekrény ezt meghaladhatja, nyilván ha szobát is hozzávesszük, akkor annyit látunk, hogy az elfogyasztott áram hővé alakult, és hőenergia áramlott a rendszeren belül. Éppúgy van a kazánnál, hogy az égéshő az adott, de egy külső betáplálás hozhat ezen felül is energiát a rendszerbe...

A80 2010.04.04. 00:17:18

@SzekelyG: az áruházakban az eladótéren kívülre helyezik sokszor a hűtő kondenzátorát.

Energiatakarékosságból télen pl. használhatnád a külső levegőt a hűtőhöz, de pl. nagyszüleim úgy spóroltak, hogy télire kirakták a mélyhűtőt az udvarra :), természetesen tető alá.

heliox 2010.04.04. 00:26:02

@reality check: Ha gondosan megnézed a cikket, ott van a végén: "Itt lehet megvenni."

Na most akkor kinek higgyek? Egy cikknek, aki csak annyit mond, hogy "nekem bizony 90%-ot spórolt, és vedd meg tőlem", vagy egy olyan számolásnak, amit elég egyszerűen ellenőrizni tudok (és stimmel).

A gondolkodás fárasztó. Értem én. Hinni könnyebb.

Rwindx 2010.04.04. 00:34:20

@reality check:
Ha nézünk egy mai átlagosnak mondható A energiaosztályú hűtőszekrényt, mondjuk ezt www.ebolt.hu/product155375_category139-Zanussi_ZRC_328_WO_hutoszekreny.html
Akkor látjuk hogy a havi fogyasztása kb 0.46kwh/nap*30nap=13.8kWh
ami 42Ft/kWh-val számolva 580Ft/hó

Ennek a hűtőnek a hasznos térfogata 236L. Tegyük fel az egyszerűség kedvéért hogy félig van cuccokkal és félig levegővel.
A levegő fajhője kb 1000J/kgK sűrűsége kb 1.3kg/m3.
A szoba hőmérséklete legyen 25C, a hűtőé pedig 7C.
A hűtők hatásfokát nem ismerem, szerintem kiegyezhetünk 50%-ban.
Levegő tömege ez esetben: 1.3kg/m3*0.118m3 = 0.1534kg
Ha ajtókinyitáskor a teljes levegő kicserélődik a szobáéval (ami azért kizárt dolog), akkor visszahűteni 25C-ről 7-re: 1000J/kgK*0.1534kg*18K/0.5=5.522KJ energiára lesz szükség a hatásfokkal is számolva.
Mivel 1kWh=3.6MJ
Az energiaigény: 0.0015kWh
1kWh ára kb 42Ft
Így 1db hűtőszekrény ajtó kinyitás 0.0644Ft-ba kerül.
Havi 30 napra nézve, napi 30 nyitogatással: 58Ft

Ez azt jelenti ha 1 hónapig nem nyitom ki a hűtőajtót, azaz nem vesztek hideg levegőt, akkor az 580Ft-ből megtakarítok kb 58Ft. Ez barátok között is 10%, nem 90%.

Ha valamit benéztem volna szóljon aki észreveszi, és persze van a számításban néhány egyszerűsítés.

dark future · http://www.andocsek.hu 2010.04.04. 00:42:14

Ha gyakran nyitogatod a fagyasztód ajtaját, akkor elsősorban nem azzal pazarlod az energiát, hogy kimegy a hideg levegő (vagy bemegy a meleg, nézőpont kérdése) , hanem azzal, hogy sokkal hamarabb ráfagy a vízpára a hűtőfelületre, ami jelentősen rontja a hűtés hatásfokát. Elsősorban ezért írják ki a hipermarketek fagyasztóira, hogy csak akkor nyisd ki, ha venni is akarsz vmit, nem a légcsere miatt. A leolvasztás/visszahűtés meg nemcsak felesleges energia, hanem macera is, mert ki kell addig cuccolni a fagyasztóból.

dark future · http://www.andocsek.hu 2010.04.04. 00:47:40

A postoló -- hamár lúd, legyen kövér alapon -- az abszorpciós hűtőkről nem akar írni? Van néhány nagyon kellemes tulajdonságuk a kompresszorors hűtőkhöz képest, pl. hogy kussban vannak, ami kis lakásban (vagy egy szállodai szobában) nem hátrány.

Meg esetleg még a Peliter-elemes megoldásról, amivel egészen mini méretekben is lehet hűteni.

Rwindx 2010.04.04. 00:49:12

@dark future: ez igaz, a fagyasztókra. A szimpla hűtőkre (4-8C) kevésbé.

dark future · http://www.andocsek.hu 2010.04.04. 00:54:35

@Rwindx:

Azért írtam fagyasztót :-)

Egyébként a szimpla hűtők nagy része egyben fagyasztó is (lásd: **-os fagyasztórekesz, jékkockahűtő), a hőelvonás ott történik, szintén mínusz fokos felületen át, ami szintén szeret jegesedni.

dark future · http://www.andocsek.hu 2010.04.04. 01:04:10

@Rwindx:

PS2: A mai modern, légáramoltatásos hűtőszekrények is jegesednek, csak éppen nem látod, mert nem közvetlenül a kaják mögött van a hűtőfelület (amihez régen szeretett a parízer csomagolópapírja odafagyni), hanem a belső részben. Így azt sem látod, hogy mikor olvasztja le magát automatikusan a hűtőd (ha gyakran nyitogatod az ajtót, akkor gyakrabban fogja, különösen ha még főzni is szoktál ugyanabban a légtérben...). Még egy előnye van ezeknek a modern hűtőknek a normál társaikhoz képest: spéci, ezüsttartalmú anyagból van a hűtőfelületük, ami baktériumölő, így még kevésbé tud megromlani bennük a kaja, és ritkábban büdösödnek.

Zsola777 2010.04.04. 02:05:12

No meg volt évekkel ezelőtt a Deltában, vagy valami hasonló tudományos műsorban egy olyan, aminek egy közege volt, és valami hangfrekvenciával egy speckó felületen késztették a közeg molekuláit a hő leadására. Halk, kiváló hatásfokú cucc volt. Aki tudja, mi ez, írja meg!

flimo13 2010.04.04. 02:44:52

@reality check: Occam borotvája alapján a legvalószínűbb megoldás, hogy mindenki azt tesz ki a netre ellenőrizetlenül, amit csak akar.

flimo13 2010.04.04. 02:45:48

Amúgy ha már hűtőszekrény, egy lábjegyzetben talán ezt is meg lehetett volna említeni?

"1925 és 1933 között több szabadalma is született, ebből nyolc Albert Einsteinnel közösen. 1929-ben nyújtotta be a részecskegyorsító szabadalmát, 1931-ben az elektronmikroszkópét, majd 1931. március 2-án tették közzé a legsikeresebb Einstein-Szilárd szabadalmukat, amely egy új típusú hűtőszekrényre vonatkozott. Szilárd és Einstein egyik nap szörnyű tragédiáról olvasott az újságban: egy család megfulladt, mert éjszaka mérges gáz (kén-dioxid) szabadult ki a jégszekrényük hibás szelepéből, amely beszivárogott hálószobájukba. A tudósok ekkor kijelentették: Találni kell valami olyan megoldást a szivattyúzásra, amely nem okoz balesetet. És ekkor megalkották az elektromágneses szivattyút. Ebben az volt újszerű, hogy nem tartalmazott könnyen meghibásodó forgóalkatrészt vagy dugattyút, hanem a folyékony fém elektromágneses továbbításával történt a hűtés. Remélték, hogy a felfedezés érdekelni fogja az AEG-t, s habár nagy hangja miatt sosem lett belőle termék, az elvet hatékonyan használták 1942-ben az Amerikai Egyesült Államokban az atomreaktor fejlesztésénél, és ma is ezen az elven hűtik a tenyész-reaktorokat."

hagyma · http://hagyma.blog.hu/ 2010.04.04. 05:27:17

@Megköszönöd az italt,hazamész, kivered: persze
hajnal 4-kor felebredek es ken egy hideg ital
es lemegyek a boltba
muhhaha
vagy rantottat akarok es 3 tojast veszek
igen eletszeru

hagyma · http://hagyma.blog.hu/ 2010.04.04. 05:32:56

ja es nincs mindenki alatt bolt
utalnam is qrwara
nem tudok elkepzelni haztartast huto nelkul
de jol hangzik

hagyma · http://hagyma.blog.hu/ 2010.04.04. 05:37:57

@nál: jaja
van 3 gyereked nejed es annyit vasarolsz amennyit kell
es minden nap boltba mesz\
mennyetek a turoba
mi 2 hetente megyunk bevasarolni

Deszkás 2010.04.04. 09:37:04

@Sadist: Ez csak a régi Freonos időkre igaz. Ma már lehet dönteni, de csak oldalára. Hátra azért még most sem ajánlott.

reality check 2010.04.04. 09:47:55

@heliox: Amikor elõször láttam a cikket több éve, akkor még nem lehetett megvenni, egyszerûen leírta, mit csinált hogy szélenergiával tudja ellátni az egész házat, és mit tapasztalt amikor fagyasztóládát alakított át hûtõvé. Aztán mivel nagyon sokan érdeklõdtek, utána leírta milyen termosztát kapcsolást épített hozzá. Azóta meg gondolom akkora az érdeklõdés, hogy megéri külön gyártani, árulni.

Továbbá, a fagyasztók hõszigeletése alapból sokkal jobb, mint a hûtõké, tehát garantáltan olcsóbb hûtõként üzemeltetni, mint egy hagyományos hûtõt. Logikus, nem? De gondolkozni luxus, mi?

@Rwindx: nem vetted figyelembe, hogy a fagyasztók hõszigetelése többször jobb, mint a hagyományos hûtõké. Így tehát a számításaid gyakorlatban nem állják meg a helyüket. A freezer2fridge.com szerint 75% energiát lehet megtakarítani a módszerrel, valószínűleg elsősorban azért, mert a fagyasztóládák szigetelése jobb.

Viszont a fagyasztóládák és a hűtők ára között nincs nagy különbség, tehát miért ne lehetne a hűtőket is ilyenre csinálni?

cavinton 2010.04.04. 10:03:20

Említettétek a CO2-t.

Van egy fura tulajdonsága. Nincs folyékony halmazállapota, csak igen nagy nyomáson.

Úgy is hívják, hogy szárazjég.

nál 2010.04.04. 11:55:18

@hagyma:
Bevásárolni? Azt sem szoktam. :)
Nem étkezem otthon.

Rwindx 2010.04.04. 12:26:47

@reality check:
Ezt írtad:
"A hűtők tervezését ott rontották el alapjaiban, hogy oldalirányba nyílik az ajtó. Így minden alkalommal amikor kiveszünk vagy berakunk valamit, akkor kifolyik a hideg levegő, tehát folyamatosan pazaroljuk az energiát.

Az energiatakarékos megoldás az lenne, ha felülről nyílna a hűtő, mint a fagyasztóládák, így a nehéz hideg levegő nem folyna ki."

Mivel a hangsúlyt arra fektetted hogy a hideg levegőt bent tartsad, ezért a számításom is arra irányult.

Tehát az összes levegő benttartásával ennyit lehet spórolni 10%-ot. Tökmindegy milyen a szigetelés. Ezért az "alapjaiban rontották el" kifejezést kissé erősnek érzem.

Jobb szigeteléssel valóban kisebb lesz az üzemeltetési költség, de ehhez nem kell ilyen körítés, és a spanyolviaszt sem találta fel vele senki.

Másrészről azért arra is kiváncsi lennék hogyan pakolja el a tejet, a lábost, a vajat, sört, felbontott befőttet, stb, stb, egy ilyen kialakítású hűtőben. Egymásra hányja (nem szó szerint:) )?

reality check 2010.04.04. 13:28:33

@Rwindx:
Nos, biztos hogy mindkettõ számít, a jobb szigetelés, és a benntartott hideg levegõ is. Dark future hozzászólása választ adhat arra, hogy miért több, mint 10%-ot jelenthet, ha a levegõ nem cserélõdik ("elsõsorban nem azzal pazarlod az energiát, hogy kimegy a hideg levegõ, hanem azzal, hogy sokkal hamarabb ráfagy a vízpára a hûtõfelületre, ami jelentõsen rontja a hûtés hatásfokát"). Ez azoknál a hûtõknél amikben fagyasztórekesz is van, gondolom számottevõ lehet (a legtöbb hûtõ ilyen). Számszerint nincs adatom arról, hogy ez gyakorlatilag hány százalék hatásfok romlást eredményez.

Hogy miért tartom a hûtõket "alapjaiban elrontott"-nak? A lényeg a tárgyak hûtése, és hûtve tartása. Ha kimegy a levegõ, és mindig újra kell hûteni, azzal energiát pazarolsz. Nézzünk egy párhuzamot. Tegyük fel, hogy folyadékot akarsz tárolni. Csinálsz egy edélyt, amibõl bár lassan ugyan, de szivárog a folyadék, idõnként mindig újra kell tölteni. Szerinted ez nem "alapjaiban rossz" koncepció? Nézõpont kérdése, szerintem az. Természetesen a gyakorlatban amíg kellõ energia rendelkezésre áll, addig a kényelem fontosabb szempont, mint az energiatakarékosság. De lassan elfogy a kõolaj, akkor majd lehet, hogy utóbbi lesz fontosabb. Persze ha addig megoldják az energiaválság kérdését, akkor továbbra is mindenki szarni fog rá, mert lesz rá elég energia, és így kényelmesebb.

Szögletes, polcos rácsos rekeszekkel simán bepakolható bármi ugyanúgy, mint a hagyományos hûtõbe. Ugyanúgy polcaid vannak, csak ki kell venned egy egész polcot (rekeszt) ha a lentebbi dolgok kellenek. Miért kéne "egymásra hányni"? A hagyományos hûtõben se egymásra hányod a cuccokat... Hülye kérdés.

reality check 2010.04.04. 13:52:30

@Rwindx:
De továbbgondoltam a dolgot, tegyük fel, hogy a légcsere 10% hatásfok-romlást eredményez, ahogy állítod. Most tegyük fel, hogy a fagyasztóládák szigetelése 3x jobb, mint a hûtõké, tehát harmadannyi energiát használ ugyanolyan hõfokon. így az eredeti 100%-hoz képest csak 33% energiát használ. Ha ehhez képest nézed a légcsere miatti, eredeti fogyasztáshoz viszonyított 10% hatásfok romlást, akkor az a 33%-nak viszont már közel harmada! Tehát minél jobb a szigetelésed, a légcsere miatti energiapazarlás a teljes energiafelhasználásnak annál nagyobb része, ennél a példánál konkrétan kb. harmada. Ami azért már nem mindegy, barátok közt sem. És szerintem pazarlás, illetve alapjaiban hibás koncepció.

reality check 2010.04.04. 14:00:05

@Rwindx:
Számszerûsítve az elõzõ példádon keresztül: ha a hûtõ 0.46 kWh-ot fogyaszt naponta, és harminc kinyitás 0.045 kWh-ba kerül, akkor 10%-ot pazaroltál el. De ha a hûtõd szigetelése 3x jobb, és csak 0.15 kWh-ot fogyaszt naponta, akkor a harminc kinyitással már 30%-ot pazaroltál.

Tehát ha a kettõt összegzed, vagyis jobb a szigetelés és nem cserélõdik a levegõ, akkor töredékére csökken a fogyasztás.

Rwindx 2010.04.04. 15:06:08

@reality check:
1. A fagyasztórészt szándékosan nem kevertem ide, tehát neked sem kellene. Ugyanis az általad felhozottban sincs fagyasztórész.

2.Ha kivehető rácsos szekrényt akarsz csinálni, akkor kivételkor egyrészt a mozgatással turbulens áramlásokat hozol létre amivel bekerül a meleg levegő, másrészt további a kivett szerkezeti elemek és hűtött áru térfogatának megfelelő térfogatú meleg levegő fog beáramolni a hűtöszekrénybe. Úgyhogy ez csak szerinted hülye kérdés. Innentől kezdve közel ugyanott vagy mind a jegesedéssel, mind pedig légcsere hőveszteséggel. Viszont praktikusságban használhatóságban mélyen alatta van a hűtőd a normáléval szemben. Ez pedig nem elhanyagolható szempont. Pl.: hogy küldöd oda a gyereket hogy vegye ki magának a csokit hűtőből? Sehogy. A vásárlók nem ezt a megoldást fogják választani.

3. Ne tegyük fel hogy a fagyasztóládák szigetelése 3x jobb a hűtőénél, mert az így valószínűleg nem lenne igaz. Ha feltételezzük ezt vagy azt akkor miért nem többet vagy kevesebbet? Egyébként szerintem egyébként max dupla lehet, de ugyanúgy nincs konkrét számértékem ahogy neked sem. És igazából most ez nem oszt nem szoroz.

4. Abban igazad van egyébként ha csökken a fogyasztás ami a hőszigetelésen keresztüli veszteségből adódik, akkor százalékosan nőni fog a levegőcseréből adódó veszteség, mivel az fix. Viszont nem véletlenül határoztam meg a veszteség mértékét anyagiagban, abszolút értékben. 58Ft/hónap. Ki fog vacakolni havi 58 Ft-ért egy ilyen konstrukciójú hűtővel? Megmondom, senki, talán lesz 1-2 fanatikus aki igen, mindeki más az "alapjaiban elrontott" hűtőt fogja választani.

5.Egyébként akkor miért nem cseréled le a hűtő belső vezetékezését aranyra a réz helyett hogy kisebb legyen az elektromos ellenállás okozta veszteség? Miért nem cseréled le a hőcserélőt acélról vagy rézről ezüstre hogy jobb legyen a hővezetési tényezője amivel növelnéd a hűtő hatásfokát? Miért nem cseréled le a szigetelést argon gáz cellás megoldásra amivel jelentősen csökkenthetnéd a falon keresztüli hőveszteséget?
Egy ilyen hűtő sok százezrekbe, milliókba kerülne, részben az anyagok ára miatt részben pedig a gyártási folyamat extra energiaigénye miatt, mindössze azért hogy megtakaríts havi kb további 200Ft-t.
Amit megtakaríthatnál vele, annak a nagyon sokszorosát költöd el rá és az életben nem vagy nagyon hosszú távon térül meg, és adott esetben nem is praktikus.

Nézzünk egy egyszerű számítást erről az oldalról:
Ennek a termosztátnak az ára $150 ami kb 30.000Ft + vám +szállítási költség +ÁFA +beszerelés, legyen az durván 50.000Ft. Ha ez az izé valóban 0.1kWh-ra csökkenti a fogyasztást szemben a 0.46kWh-al, akkor évente megtakarítasz kb 5500Ft-t, ami azt jelenti 9 év alatt visszajön az ára, tehát anyagilag ugyanott vagy mintha nem csináltál volna semmit. Remek. +1 év után pedig kidobod a hűtődet és veszel egy újat.

Ha pedig kiderül, hogy a messziről jött idegen marketing célokból kicsit lóditott a 0.1kWh-val és csak 0.2kWh-ra csökkenti, akkor már a hajadra kenheted az egészet.

reality check 2010.04.04. 17:19:38

@Rwindx:
2. Természetesen van turbulens légmozgás, de ez biztosan kevesebb, mint ami oldalirányba kifolyik. Hiszen ha csak a felsõ rekeszbõl kell valami, akkor semmit nem kell kivenned. Ellenben ha ajtós a hûtõ, akkor is kifolyik a levegõ, ha bárhonnan veszel ki bármit.

Praktikusság: ez nyilván kényelem vs. hatékonysági kérdés. Vagy kényelmes, vagy hatékony, a kettõ együtt nem lehet egyszerre. Kényelmes embereknek sosem tudnál ilyen hûtõt eladni, az biztos. És nem is állítottam hogy ez "kényelmes" - nyilván körülményesebb a használata, de valamit valamiért. Engem nem zavarna. Ha majd lesz saját lakásom, akkor ilyen hûtõm lesz. Miért ne?

3. Kiváncsiságból lemértem itthon a hûtõ, illetve a fagyasztó falvastagságát: hûtõ 3cm, fagyasztó 7cm. Tehát ez alapján továbbra is feltételezem, hogy a fagyasztónk szigetelése közel két és félszer jobb, mint a hûtõnké, vagyis nem volt irreális a feltevésem.

4. Itt nem csupán a havi 58 Ft-ról van szó, mivel a fagyasztóláda jobb szigetelése is nagymértékben csökkenti a költséget. Természetesen ez elsõsorban azokat fogja érdekelni, akik alternatív energiaforrást használnak, és minél kevesebb energiából, ingyen akarják megoldani a háztartást. Miért ne? A többiek viszont (tehát szinte mindenki) leszarják, és választják továbbra is az "alapjaiban rossz" hûtõt.

5. A freezer2fridge.com-on a termosztát ára $65 + $8 szállítási költség. ÁFA, vám nem lesz rajta, tehát az ára 15000 Ft. Így (a példa alapján, elvben) három év alatt térül meg az ára. Ha fanatikus vagy, akkor magad is összerakhatsz egy ilyen áramkört, pár ezerbõl, így még olcsóbb. Igazán így éri meg.

Szóval, mégegyszer tisztáznám: igen, természetesen egy ilyen felülnyitós módszer körülményesebb, kevésbé praktikus, mint az oldalajtós, viszont jóval kevesebbet fogyaszt, tehát energiahatékonyabb. De természetesen az emberek 99%-át ez nem fogja soha érdekelni, mert a kényelem fontosabb mint a takarékosság.

reality check 2010.04.04. 17:26:59

@Rwindx:
5. Ja, és hozzáteszem, ha kidobod a hűtődet, akkor a termosztátot átszerelheted az új hűtőbe, nem kell újra megvenned. Ezt kifelejtetted a gondolatmenetből.

Rwindx 2010.04.04. 18:11:04

@reality check:
A 2.3 közelebb van a 2-höz amit én mondtam mint a 3-hoz amit te, nem mellesleg az én A energiaosztályú hűtőm falvastagsága 4cm, de ez már csak kötekedés. Nem érdekes.

Az emberek többsége számára nem használható a konstrukció, akár takarékosabb akár nem.

Az 5. pontomra nemválaszoltál, pedig azokkal a megoldásokkal is lehetne egy csomót spórolni az áramfogyasztáson.

Amit először linket adtál ott $150, értelemszerűen nem túrom fel érte az internetet, annyira nem érdekel.

Amit mostani linket adtál azon én vagyok a 85. és 86. oldalletöltő. Bíztató... :)

Ha vám és ÁFA nincs rajta, akkor "okosba" oldod meg. Miért nem lopsz áramot a szomszédtól? Az még olcsóbb lenne és mégelőbb megtérülne az egész...

Nézd én nem fogok agitálni azért hogy ne vedd meg a termosztátot. Vedd. Egyszerűen szerintem nem éri meg, de hallgass magadra. Én is önfejű vagyok én is csináltam már jópár hülyeséget, nem szégyellem, szóval hajrá.

reality check 2010.04.04. 19:18:29

@Rwindx:
ÁFA csak EU-n belül van (kivéve ha viszontértékesíted). Vám pedig 300 EUR értékhatár alatt nincsen. Ilyen értékû, EU-n kívülről rendelt dolgokért sose kellett vámot fizetnem. Nincs itt semmi "okosba" bizniszelés, csak nem vagy tisztában a dolgokkal.

De mondok egy mégjobbat: Vaterán 3000 Ft-ért kapsz egy pontosan ugyanilyet:

www.vatera.hu/hofokszabalyozo_termosztat_italhutohoz_165763117.html

Mi rossz történhet ha 3e Ft-ért veszek egy ilyen termosztátot fagyasztóládához? Maximum kényelmetlen lesz a használata és megunom, így utána még mindig eladhatom. Tehát nem vesztettem vele semmit. Ha meg beválik, és napi 1 kWh helyett 0.2 kWh lesz a fogyasztás, akkor három hónap alatt megtérül a termosztát ára, utána pedig havonta egy ezrest spórolok vele (42 Ft/kWh-val számolva).

Ha ezek után még mindig úgy gondolod, hogy anyagilag nem éri meg... akkor nincs miről beszélgetnünk :)

Az 5. pontodban felsorolt dolgok megvalósítása elég körülményes, ellenben egy készen kapható, 3e Ft-os termosztát beszerelésével. Ezért nem is reagáltam rá.

Rwindx 2010.04.04. 21:12:52

@reality check:
Ismereteim szerint értékhatár csak személyes poggyászként van, postai küldeményre ez nem vonatkozik, illetve ott sokkal alacsonyabb az értékhatár, 22 euro rémlik, de ez nem biztos.
Áfa pedig akkor nincs ha az ÁFA-t a forrásországban megfizették és ezt tudod igazolni.
Az EU-n belüli ÁFA meg máshogyan működik.

Napi 0.46kWh helyett lehet akármennyi a fogyasztás, ezt már fixáltuk szerintem, napi 1kWh-ot tizenx-húsz éves hűtők fogyasztanak.

Szépen eljutottunk 2 másik oldalon keresztül a vaterára :) Kezdhetted volna ott is...
Mint mondtam vedd meg, engem nem zavar, csak nekem ne kelljen :)

reality check 2010.04.05. 11:34:03

@Rwindx:
Látom próbálkozol :) Az általad linkelt oldalon is ezt írják:

"A gyakorlatban azt tapasztaltuk, hogy kisebb értékű csomagoknál (ált. 100-150$ érték alatt) nem járnak el, azaz a csomagot minden további (vám és áfa) fizetés nélkül átadják kézbesítésre."

Személyes tapasztalatom ugyanez. De mindez totál mindegy, ha a Vaterán ugyanezt megkapod 3000 Ft-ért.

"Napi 0.46kWh helyett lehet akármennyi a fogyasztás"

Ha napi 0.46 kWh helyett napi 0.1 kWh a fogyasztás, akkor 80%-ot spóroltál, ami évente 5500 Ft. Miért lenne mindegy? Miért nem vagy hajlandó elfogadni, hogy ezzel pénzt és energiát lehet spórolni?

Természetesen semmi se kötelező, de ne próbálj már meggyőzni arról, hogy ezzel a módszerrel ne lehetne energiahatékonyabbá tenni a hűtést. Ha pazarlóan akarsz élni, élj pazarlóan, mint szinte mindenki.

reality check 2010.04.05. 11:39:43

@Rwindx:
Ja, és nyilván _neked_ mindegy az a napi pár tized kilowattóra, de de ha azt nézed hogy hány hûtõ van a világban, akkor éves szinten már egy elég nagy számot kapsz. Konkrétan akkorát, hogy ha minden hűtő ennyivel kevesebbet fogyasztana, akkor jó pár erõmûvet be lehetne zárni.

De pár évtizeden belül elfogy a kõolaj, és akkor amúgyis bezárják õket :P

nál 2010.04.05. 13:35:24

@reality check:
Ez új nekem. Az erőművek kőolajjal működnek?

reality check 2010.04.05. 15:47:38

@nál:
Az erõmûvek legnagyobb része (37%) kőolajjal működik. További eloszlás: 25% szén, 23% földgáz, 6% nukleáris, 4% biomassza, 3% vízenergia, 0.5% napenergia, 0.3% szélenergia, 0.2% geotermikus, 0.2% bioüzemanyag, 0.04% napcella.

Tehát az összes energiatermelés 85%-a nem megújuló fosszílis tüzelõanyagból származik, amelyek várhatóan pár évtizeden belül elfogynak. És akkor már számítani fog a napi 1 kilowattóra is. Ma még ezt nem érzékeljük, mert látszólag van bőségesen energia, de sok elemző pár évtizeden belül komoly energiaválságot jósol. Ha csak addig nem történik valami csoda :)

nál 2010.04.05. 16:29:43

@reality check:
Ember! Vagyis az adataid szerint 63% akkor is működne, ha már ma elzárnák az olajcsapokat. Minek kell a hangulatkeltés?

reality check 2010.04.05. 17:22:49

@nál:
Ki beszélt arról, hogy elzárnák az olajcsapokat? Az olaj egyszerűen EL FOG FOGYNI, ember! Mint ahogy a földgáz és a szén is, mivel ezek nem megújuló energiaforrások. Elégeted, elfogy. Az újratermelődése évmilliókig tartana. A jelenlegi készletek százmillió év alatt jöttek létre, és a legnagyobb olajmezők kezdenek kimerülni. Új olajmezőt pedig nem nagyon találtak az elmúlt években, és nem is várható újabb felfedezés.

A tényekkel való szembesülés valóban nehéz. A valóság nem mindig kellemes. Azonban mindez egyszerűen elkerülhetetlen. A fosszílis energiahordozók hamarosan el fognak fogyni, és az autódba nem lesz benzin, maximum csillagászati áron.
süti beállítások módosítása