Mi a világ legdrágább étele? Nemrég még csípőből vágtam volna rá, hogy a homár. Esetleg a libamáj. Pedig ezek öt-hatezer forintos átlagárukkal még hétköznapi luxusnak sem számítanak amellett a másfél kilós szarvasgomba mellett, amiért 2007-ben ötvennyolc millió forintot fizetett egy makaói kaszinótulajdonos.
Persze, ha a gomba nem egy Guinness-rekorder, megközelítőleg sem kérnek érte ennyit. A Beluga kaviár viszont mindig eszméletlen drága, részben, mert unokáinknak már nem jut belőle, részben pedig azért, mert nagy szívás megszerezni. Eleve a tokhal ikrája - amit sózva, érlelve esznek - a nőstények testének csupán tíz százalékát teszik ki. Ennek tükrében azért kemény, hogy az oroszok évente 1800 tonnányi kaviárt termelnek. A kaviár minősége a hal korával és méretével nő, így a Belugaviza sötétszürke, kemény ikrája kilónként egymillió forintot is megér. Bezzeg, amikor a húszas években Charles Ritz elsőként felvette étterme étlapjára, még nem kért érte ennyit.
A legdrágább tengeri létformánk már megvan, de hogy mennyibe kerül egy emberes darab a Föld legjobb minőségű sonkájából, azt a világon csak kevesen tudják. A spanyol Joselitót ugyanis csak korlátozott mennyiségben, a csúcsgasztronómia részére állítják elő. Ráadásul évekkel előre eladják. A őshonos spanyol vaddisznó fajtiszta leszármazottait tenyésztő Gomez család nem fogad új ügyfeleket, a régieknek elővásárlási joguk van, ami körülbelül öt és félmillió forintot ér a piacon. És akkor még meg sem szerezték a makkon hizlalt ibériai félvadsertés márványos húsát.
A luxusrangsor következő helyét a kínai sarlós fecske nyálából készült madárfészek nyerte, amit az ázsiai szakácsok vízben oldanak fel, majd a több száz éves recept alapján készített leveshez adják. A madárfészek fehér változatának kilója közel félmillió, a vörösnek több mint kétmillió forint az ára.
A dobogóról lecsúsztunk, és már vissza is kavarodtunk a szarvasgombához. Persze most nem egy óriás darabról van szó, csak egy átlagos kis szimbiótáról, ami közel a föld felszínéhez, körülbelül harminc centi mélyen él. A szarvasgombát már a az ókori egyiptomiak is használták, ők libazsíron pirítva fogyasztották. A középkori babonák viszont száműzték az étlapról, ugyanis az a lény, ami a nedves, rideg időt kedveli, ráadásul a föld alatt lapít, csak az ördög megtestesülése lehet. A talajszennyezéssel és az erdőirtással persze az ördögöt is el lehet űzni, így a XX. század elejéhez képest Franciaországban tizedére esett vissza a termelés. Részben ennek, részben körülményes, kutyás begyűjtésének köszönhető, hogy egyes évjáratokban a piemonti szarvasgomba kilója akár félmillió forintba is kerülhet. Persze ebből senki sem főz pörköltet, leginkább fűszerként használják.
Ha már ízesítünk, jöhet a sáfrány. A régen varázsszerként és parfümként is használt sáfrány szárított bibéjét eredetileg az arabok vitték be Spanyolországba, amely a mai napig a sáfránytermesztés központja. Egy kiló fűszerhez százötvenezer virágra van szükség, amit egy gyakorlott termelő minimum tizenkét nap alatt szed le. Szóval, nem meglepő, hogy a sáfrány kilónkénti ára 430 ezer forint körül mozog. A sáfrány sárgára színezi az ételt és intenzív, édeskés-kesernyés, mély, kissé füstös illata és íze van, ami remekül megkülönbözteti a sáfrányos szeklicétől. Az ugyanis csupán a sáfrány színező hatását majmolja. Egyébként a fűszer aromái folyadékban oldódnak, így sohasem szabad forró zsiradékba dobni, hanem vízben, húslevesben vagy tejben kell áztatni.
Következő játékosunk egy újabb gomba, méghozzá a matsu-take, ami szó szerinti fordításban fenyőgomba, de hivatalosan foltostönkű gyűrűspereszkének illik szólítani. A több mint ezer éve tisztelt gomba Japánban, Kínában, Koreában és Kanadában is megterem, és tradicionális ajándéknak számít a japán üzleti világban. Minőségétől függően kilója 43 és 430 ezer forint között mozog.
Most már nem kell sápadtan kapkodnia a levegőt, elértünk a megfizethető luxuskajákig. A világ legdrágább marhájának, a kobemarhának kilója már kijön egy nettó hazai átlagfizetésből. A kobemarha japán déli részén él, és a wagyu fajta eredetvédett változata. Az állat különleges tulajdonsága, hogy a munkavégzéshez képzett zsírtartalékot úgy raktározta el izmaiban, hogy az egyenletesen márványozza a húst, ezzel egyedi ízt kölcsönözve neki. A marhákat különleges körülmények között tartják: válogatott táplálékuk mellé napi két liter sört is isznak, hogy segítse az emésztésüket és étvágyukat, ezen kívül minden nap háncskesztyűkkel masszírozva lazítják izmaikat és szakéval spriccelik szőrüket. Azért mielőtt irigykedni kezdene, ne feledje: harminc hónapos korukban levágják őket.
Utolsó nyersanyagunk a fugu (vagy gömbhal) szintén Japánból származik. A hal érdekessége, hogy mája, petezsákja és a bélrendszere egy tetrodotoxin nevű halálos vegyületet tartalmaz, amivel egy állat akár harminc embert is képes elpusztítani. A fugu nem ritka, elkapni sem túl nehéz, viszont úgy elkészíteni, hogy az ember épp csak egy kis zsibbasztásra és hőhullámra elegendő mérget hagyjon a hal testében, az külön mesterség. A japán szakácsok öt éven át tanulják a technikát, és évente vizsgáznak újra a tananyagból. Nem csoda, hogy a hal kilója 25 és 61 ezer forint között mozog.
És mit gondol, mi lesz, ha kombináljuk ezeket az alapanyagokat? Például egy egymilliós szendvics. Hubert Keller, a Las Vegas-i Fleur de Lys hotel szakácsa alkotta meg a Fleur burgert, amely szarvasgombás zsemlébe csomagolt kobemarhából készül, szarvasgombaszósszal ízesíti és mellé is rak egy kevés fekete szarvasgombát. Igaz, a menühöz egy üveg 90-es évjáratú Chateau Pétrus és Ichendorf Brunello talpaspohara is jár. Ha ezeket leszámítjuk, a burger nem több 16 ezer forintnál. A világ legdrágább szendvicsét meglepő módon a Burger King dobta piacra Londonban. A wagyu marha húsát persze itt is szarvasgomba ízesíti, amit pezsgőben készített hagyma tempura, Pata Negra sonka és egy kevés sáfrány egészít ki. A szendvicsenként befolyó 40 ezer forintot a cég egy gyerekalapítványnak ajánlotta fel.
A legdrágább pizza posztját sokan megcélozták. Volt 215 ezer forintos pizza New York-ból négy fajta kaviárral és homárral, akadt aranyporral szórt homáros, konyakos-pezsgős kaviáros alkotás Pizza Royale 007 néven 830 ezer forintért, de a győztes egy több mint kétmilliós olasz pizza, amit Louis XIII Remy Martin konyakkal és homárral ízesítettek.
Persze nemcsak a szendvicset és a tésztát lehet ilyen ütősre pimpelni, a New York-i Le Parker Meridien étterem 200 ezres rántottát kínál, ami hat tojásból, egy egész homárból, meg egy csomó kaviárból áll. Ugyanennyiért adja a világ legdrágább desszertjét a manhattani Serendipity is. Alkotásukban a legjobb minőségű vanília fagyi és vanília, valamint Amedei Porceleana csoki és 23 karátos ehető arany is van. Kemény lehet ennyit áldozni egy fagyikehelyre.
A cikk nem ma készült, szóval az árfolyamváltozások miatt lehetnek eltérések az árakban. Persze az arányok nem változtak.
